kedd, április 19, 2016

Hibás tankönyvek, hátborzongató feladatok, felesleges erkölcs- és hittanórák, a végletekig leterhelt tanárok és diákok. A héten több pedagógus mesélt arról az Origónak, miért érzik úgy, hogy a nyilvánosság elé kell állniuk a problémáikkal. Úgy vélik: ha a kormány sürgősen nem változtat, akkor tíz év múlva iskolák helyett börtönöket kell majd építeni az országban.

Napi néhány órát tanítanak, övék az egész hétvége, a nyári szünetről nem is beszélve, és még ők akarnak sztrájkolni? Hatalmas teher, modortalan diákok, hétvégi felkészülések, esti házi feladatok, elodázott fizetésemelés, és még tőlünk kérdezik, miért akarunk sztrájkolni?



Szigorúan név nélkül

A tanárok pénteki kétórás munkabeszüntetése alaposan felkavarta az indulatokat az országban, a szerdai egész napos sztrájk pedig még több érzelmet fog felkorbácsolni. Nem véletlen, hogy már a múlt héten alig volt olyan iskola, ahol a pedagógusok vállalták volna a sajtónyilatkozatot.

A legtöbben arra hivatkoztak, hogy náluk alig sztrájkol valaki, máshol kerek perec megmondták, hogy ha lehet, kerülnék a nyilvánosságot. Néhány tanár – persze szigorúan név nélkül – most mégis úgy döntött, rávilágít arra, mit látnak ők az iskola falain belül, és miért döntöttek úgy, hogy csatlakoznak az országos akcióhoz.

Mindenki a startvonalra

Az egyik budapesti általános iskolában például nem értik, miért gondolja azt mindenki, hogy a fizetésemeléssel jobban jártak a pedagógusok.

Az új bérrendszer bevezetése előtt kaptunk ruhapénzt, könyvpénzt, irodaszert, cafeteriakeretet, sőt még könyvtári belépőt is.
Ezeket mind eltörölték– mondta egy alsós tanár, aki 20 éve van a pályán.

A pedagógusok többsége persze tisztában van vele, hogy ezek más munkavállalóknak sem feltétlenül járnak, viszont a legtöbbre szükségük lenne a hivatásuk miatt.



Könyveket azért veszek, hogy fejlesszem magam, és ugyanezért jártam könyvtárba is. Egy tanárnak a ruhapénz sem mellékes, hiszen egyszer a színházba, egyszer a játszótérre kell mennünk a kicsikkel, az irodaszerek szükségességét pedig talán említenem sem kell” – mondta.

Az egységes munkabérrel a legtöbb pedagógusnak az a baja, hogy – az ő fogalmuk szerint –mindenki a startvonalra került,teljesen mindegy, hány éve van a szakmában, és eddig mit tett le az asztalra. Régebben, aki eljárt versenyekre, kiemelkedő szakmai munkát végzett, minőségi bérpótlékot kapott, ez mára megszűnt.

Dekoráció saját pénzből

Ráadásul a pedagógusi hivatás véleményük szerint rengeteg pluszköltséggel jár.

Nemrég elmentünk a Fővárosi Nagycirkuszba, és kaptunk ugyan kedvezményt, de egy felnőtt jegy így is 2300 forintba került. Nem kérhettem a szülőktől, hogy fizessék ki helyettem” – emlékezett vissza az egyik osztályfőnök.

Megszűnt a szertárunk, de az eszközeinket tennünk kell valahova. Elmentem az IKEA-ba, 25 ezer forintért vettem dobozokat, a saját pénzemből” – tette hozzá egyik kollégája.



Az osztályfőnökök azért is szoktak panaszkodni, hogy év elején rendszeresen ők veszik meg a függönyt, a dekorációt,ami szintén tetemes pluszköltség. Az épületek állapota persze mindenhol más, de még a tehetősebb iskolákban is előfordul, hogy csak szülői segítséggel sikerül javítani rajta.

A nyáron kifestettük az osztálytermet, de szeptember előtt egyébként is mindig bejövünk, és két hétig takarítunk. Rendszeres a csótány- és patkányirtás, de ez semmi ahhoz képest, hogy néhány éve kiesett az egyik ablaktábla. Szerencsére volt egy felújítás, de ha nem raknék a radiátor alá vödröt, akkor reggelre úszna az egész terem” – mondta az Origónak az egyik budapesti iskola alsós tanítónője.

Különóra, korrepetálás

A pedagógusok a sztrájk követelései közé nem véletlenül vették fel a tanárok és a diákok terheinek csökkentését sem, és nem értik, miért fogják rájuk állandóan, hogy keveset dolgoznak. A kormány azt szeretné, hogy 26 óra legyen a kötelező heti óraszám, de ők ragaszkodnak a 22-höz.

"Ezek mellé jönnek a helyettesítések, a korrepetálás, a kirándulások, a különórák” – sorolták. Az Origónak többen is azt mondták, hogy a tanítás után otthon átlagban még három órát készülnek a következő napra, ebből a hétvégék sem maradnak ki.



Hivatalnokokat csinálnak belőlünk” – írta körül a helyzetet az egyik tanár.

A tanárok teljesen feleslegesnek tartják a szakmai portfólió írását is, amit a minősítő eljáráshoz kérnek tőlük. A több mint 100 oldalas dokumentumhoz csak a kitöltési útmutató 170 oldalas, és szerepelnie kell benne a tanár eddigi eredményeinek, képzéseinek, óravázlatainak.

"Mindig az jut eszembe, hogy vajon ettől jobb pedagógus leszek-e, de a válaszom az, hogy nem” – mondta egy angoltanár.

Hatévesek az iskolapadban

A pedagógusok sokszor saját pénzből fizetik a kötelező továbbképzéseket is, ahol a körülmények közel sem ideálisak.

Decemberben egy budapesti parókia épületében 15 fokban ültünk három napig” – mesélte egyikük.

A tanárok nemcsak saját, hanem a diákok terhelése miatt is aggódnak.

Egyáltalán nem értenek egyet például azzal, hogy már hatévesen beültessék a gyerekeket az iskolapadba,de ugyanez a helyzet a 16 éves korig tartó tankötelezettséggel is.

Van olyan kisdiákom, aki augusztus 21-én töltötte be a hatodik évét, és szeptember első napján már az iskolapadban ült, napi öt órán keresztül. Ez egyáltalán nem helyes” – mondta egy tanítónő.



Tanárnő, mi az a héja?

A megkérdezett tanárok közül mindegyik egyetértett azzal, hogy az utóbbi években sokkal problémásabbak a gyerekek, nem tudnak végigülni 45 percet sem, képtelenek figyelni. Sokkal több a diszlexiás, a diszgráfiás, idegrendszerileg éretlenek, fejlesztést viszont nem kapnak.

Jellemző az is, hogy a diákok nagyon türelmetlenek,és a szókincsük is gyér.

Ha előkerül az olvasmányban az eke vagy a héja szó, nem tudják, mit jelent, de már azt sem tudják kivárni, amíg a legjobb tanuló megkeresi a jelentését a szótárban. A digitális tábla ebben nagy segítség, de sok iskolában nincs” – mondták.

Vannak olyan osztályok, ahol együtt ül 15, kiemelkedő képességű tanuló és 15 nehezebb eset, rájuk mind külön-külön kellene figyelni, de ehhez asszisztensek, segítők kellenének” – mondta egy budapesti magyartanár.

A tanároknak épp ezért van problémájuk az egyforma tankönyvekkel is, hiszen azok nem veszik figyelembe az egyéni igényeket, a tanár módszertanáról már nem is beszélve.



Ismerem az osztályomat, tudom, milyen tanulók járnak hozzám, és azzal is tisztában vagyok, nekem melyikből könnyebb tanítanom. Amíg szabad tankönyvválasztás volt, ezzel nem volt probléma, az egyedi igényeket figyelembe véve választhattam” – tette hozzá a pedagógus.

Jegyzetelni tilos

A tankönyvek ráadásul tele vannak hibákkal, és nagyon nehézkes a szövegezésük.

Rendszeresen hívnak fel esténként a szülők, hogy nem értik a feladatot, és több munkafüzetben egyszerűen hibás példák vannak” – mondták.

Akárhány tanárt kérdeztünk, mind megemlítette azt az elsős tankönyvet, amely arra kéri a kicsiket,rajzolják le apukájukat zuhanyozás közben.

A most visszavont szabály, amely szerint a tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, szintén nem okozott osztatlan sikert. És nemcsak azért, mert a kicsik így nem írhattak bele.

Az állandó módosítások miatt minden évben új olvasókönyvet küldtek, a régiek pedig csak gyűltek a könyvtárban. Ennek így nem sok értelme van” – mondta egy budapesti iskola pedagógusa.



Több tanár is említette, hogy mivel a könyvekbe nem lehetett írni,nem tudták a tanulás módszertanára megtanítani a kicsiket.

A kiemelések, aláhúzások, de a jegyzetelés is arra való, hogy megtanítsák a gyerekeket tanulni.

A tankönyvek írói persze próbálnak alkalmazkodni az új szabályhoz. Az egyik munkafüzetben például aláhúzás helyett pálcikákkal és korongokkal kell jelölni a megoldást. Képzeljenek el 26 elsős gyereket, akik egyszerre pálcikáznak a könyv felett. A káosz szó nem elég arra, hogy leírjam, ami ilyenkor történik, arról nem is beszélve, hogy fél óra, mire mindenki megoldását ellenőrzöm” – mondta egy magyartanár.

Nem véletlen, hogy a szülők – ha tehetik – inkább kifizetik a könyv árát, csak hogy írni tudjon bele a gyerek.

Időrabló tornaóra

A pedagógusok szeretnék azt is, hogy eltöröljék a kötelező mindennapos testnevelést, az erkölcs- és hittanórákat.

A testnevelést azért is tartják teljesen feleslegesnek, mert eleve nincs elég tornaterem hozzá, a picik pedig sokkal jobban járnának, ha kint szaladgálnának az udvaron.

A mi öt négyzetméteres, salétromos tornaszobánknál ez mindenképpen jobb megoldás lenne” – mondta az egyik tanár.

Van olyan iskola, ahol emiatt úszni vitték az alsósokat, de ennek sem volt sok értelme.



Reggel fél nyolckor már az iskolabuszban kellett lenni, 11-re értünk vissza az iskolába, amikor mentünk ebédelni. A gyerekek így délutánra már úgy kifáradtak, hogy aznap már semmit nem tudtam nekik tanítani, jobbra-balra dőltek a padban” – mondta egy tanító.

Az erkölcstannal a legtöbb pedagógusnak az a baja, hogy azt a mindennapi tanórák keretében is lehetne tanítani,teljesen felesleges egy külön órát tartani miatta. Ugyanez a helyzet a hittannal is, ami szerintük délutáni elfoglaltságnak is tökéletes. A két új tantárgy ráadásul kiszorított olyan órákat, amiket imádtak a diákok.

Az egyik tanár pedig nem érti, hogy a XXI. századi mozgókép- és médiaismeret helyett a felső tagozaton miért erkölcstant tanítanak.

Hiányzó pszichológusok

A pedagógusok rendkívül fontosnak tartanák azt is, hogy több legyen a fejlesztő pedagógus és a pszichológus, mert nélkülözhetetlen a szerepük.

"Bármilyen furcsa, de a diákok imádnak az iskolapszichológushoz járni, mert végre valaki meghallgatja őket.A felsőbb osztályokban is azt veszem észre, hogy fürtökben lógnak rajtam, állandóan beszélni akarnak velem a gondjaikról, hatalmas a szeretetéhségük. Én nem erkölcstankönyvvel szeretnék nevelni, hanem szeretettel” – mondta az egyik felsős nyelvtanár.

A pedagógusok igyekeznek mindent megtenni, hogy minél több időt tölthessenek a gyerekekkel, de ez sokszor lehetetlen, és csak a 15 perces szünetekre korlátozódik. A szülők is egyre fáradtabbak, nincs idejük a kicsikre, pedig ebben az életkorban nagyon fontos a beszélgetés és a kommunikáció.

A gyerekek jövője a tét

Bár a tanárok pontosan tudják, hogy a munkabeszüntetéssel nem érnek el mindent, reménykednek, hogy legalább fel tudják hívni a kormány és a közvélemény figyelmét az oktatás nehézségeire, mert a gyerekek jövője a tét.

Nekünk az a feladatunk, hogy egyéniségeket, tehetségeket indítsunk el az életben, de a jelenlegi körülmények között ez alig kivitelezhető. Ezért is szeretnénk felhívni rá a figyelmet, hogy ez így nem mehet tovább. Hiszen ha most nem építenek jobb iskolákat, akkor tíz év múlva börtönöket kell építeni.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20160419-tanarsztrajk-oktatas-pedagogus.html

Címkék: oktatás

Szólj hozzá elsőként!
Ha tetszett Önnek az olvasmány, bátran ossza meg!
comments powered by Disqus
Mégsem váltok országot Válasszon országot!
Mégsem keresek Keressen rá bármire!
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó