péntek, április 29, 2016

Orbán Viktor szerint bűncselekményt követ el az a képviselő, aki valótlanságot állít a vagyonnyilatkozatában. Az elmúlt években nem volt hiány valótlanságokból és hirtelen előbukkanó ingatlanokból, nem véletlen, hogy a kormányoldalon is többször felmerült: változtathatnának a törvényeken. A belső hangok általában gyorsan elhallgattak, végül a kormány korrupcióellenes stratégiájába sem kerültek be a saját megrendelésükre készült reformjavaslatok. Úgy tűnik, a német modellt sem vesszük át, pedig a kormányfő szerint akár szerencsésebb lehetne, mint a mostani. Rogán Antal minisztériuma szerint nem az.

Nárcisz kutya nyomain haladva az utóbbi hetekben egyre gyakoribb téma a miniszterelnök vagyoni helyzete. Juhász Péter, az Együtt V. kerületi politikusa vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett a miniszterelnök ellen (a mentelmi bizottság ezt gyorsan lesöpörte), 


Vona Gábor Jobbik-elnök pedig az Országgyűlésben kérdezte meg Orbán Viktortól, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a strómanja-e.

A miniszterelnök azt válaszolta Vonának, hogy nincs strómanja, sosem volt, és nem is lesz, és a saját vagyonával kapcsolatban is ugyanerre a megállapításra jutott: sosem volt vagyonos ember, és később sem lesz az. (A kormányfő vagyonbevallását a szürke keretesben láthatja.)

Orbán Viktor szerint a kormány tagjainak hétről hétre el kell tűrniük, hogy az ellenzék következmények nélkül rágalmazza őket, pedig egyértelmű a helyzet: Magyarországon minden parlamenti képviselő - különösen a kormánytagok - köteles vagyonbevallást tenni, és annak egyeznie kell a valósággal. Aki nem így jár el, az bűncselekményt követ el - mondta a kormányfő április 11-én a parlamentben. 

Ha Orbán értelmezésében a valótlanság azt jelenti, hogy valami nem egyezik a valósággal, akkor a kormányfő szerint az utóbbi években számos parlamenti képviselő, és miniszter követhetett el bűncselekményt, amikor valami nem stimmelt a vagyonnyilatkozatában.

A teljesség igénye nélkül néhány politikus, akik orbáni értelemben bűnöztek: A Parlamenten kívül emlékezetes, hogy Mészáros Lőrinc kifelejtett 1 milliárd forintot és egy orosz céget a bevallásából, és Matolcsy György jegybankelnök is kissé pontatlan volt

Ha a kormányfő úgy értette, hogy nem a hamis adatok szolgáltatásával követ el valaki bűncselekményt, hanem ha egyáltalán nem adja le a bevallását, akkor téved. A hatályos jogszabályok szerint a nyilatkozat leadásának elmulasztása nem büntetőjogi kategória, legfeljebb mandátumvesztés járhat érte automatikusan. 

Nem feltételeznek szándékosságot

"Akkor követ el valaki bűncselekményt a vagyonnyilatkozatával, ha a bíróság megállapítja, hogy az illető szándékosan adott meg hamis adatot, vagy titkolt el valamit és ezért valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot hoz nyilvánosságra. 
Mivel a vagyonnyilatkozat nem közokirat, így ebben az esetben is csak enyhébb bűncselekmény, magánokirat-hamisítás lenne megállapítható" - mondta az Indexnek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki hozzátette: mivel a parlamenti képviselőknek mentelmi joga van, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos esetleges bűncselekményeiket csak az ügyészség vizsgálhatná.


Ligeti szerint a gyakorlatban szinte sosem vizsgálják a szándékosságot, mert jóhiszeműséget vagy legfeljebb gondatlanságot feltételeznek, de eleve nagyon ritka, hogy vizsgálni kezdjék egy képviselő vagyonosodását. Ezért beszélünk arról, hogy valaki pontatlanul, hanyagul tölti ki a vagyonnyilatkozatát, aminek mindössze annyi a következménye, hogy miután fény derült a "pontatlanságra", módosítja a bevallását. 

Tehát akárhogy értelmezzük Orbán szavait, bűncselekményről nem, maximum etikátlanságról lehet szó, ami óriási különbség. 

Egy tisztességes demokráciában még rosszabb

Nem az áprilisi eset az első, hogy a kormányfő megemlítette a vagyonnyilatkozati szabályokat. Tavaly decemberben a függöny mögül előbújva azt mondta a Parlamentben, hogy 

"Nem szimpatizálok a vagyonbevallások körüli zűrzavarral." Majd hozzátette, hogy talán az lenne a legszerencsésebb, "ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát", például Németországot vagy Ausztriát, és Magyarország átvenné az ottani szabályokat.

December óta nem került nyilvánosságra olyan javaslat vagy információ, hogy a kormány foglalkozna a német rendszer átültetésének lehetőségével, ezért megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodától, történt-e valami ebben az ügyben, várható-e változás a közeljövőben. 

A Rogán Antal vezette Kabinetiroda azt válaszolta, hogy "Európában nálunk van az egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozat-tételi rendszer, máshol ennek a tizedét sem kell teljesíteni a nyilatkozatot tevőknek, még a német szabályokhoz történő elmozdulás is enyhítést jelentene".

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy minden marad, ahogy eddig.  



A német képviselők vagyonbevallási rendszere egyébként tényleg lazább a magyarnál: csak a Bundestag alsó házában ülőknek kell nyilatkozniuk, és mindössze annyit kell megmondaniuk, hogy tíz jövedelmi kategória közül melyikbe tartoznak a bevételeik és juttatásaik alapján. Konkrét vagyonukról és érdekeltségeikről nem kell beszámolniuk, a politikusok családtagjaira pedig nem vonatkozik vagyonbevallási kötelezettség. Németországban ezért nem is foglalkoznak annyit a vagyonnyilatkozatokkal, mint nálunk.

Igaz, a német rendszerbe közben szigorúbb korrupcióellenes fékeket építettek, mint Magyarországon.

Orbán megmutatta a felesége vagyonát

A jelenlegi hazai szabályozás Achilles-ina, hogy ha a képviselők egy általuk vásárolt ingatlant a családtagjaik nevére íratnak, akkor az olyan, mintha nem is az ő vagyonuk lenne, ezért felmerülhet a politikusokkal szemben, hogy a hozzátartozóik mögé rejtik a titkolt vagyonukat. 

Éppen ezért Orbán Viktor 2002-ben közzétette felesége, Lévai Anikó vagyonbevallását is. Az akkor már ellenzékbe került miniszterelnök így kívánta cáfolni azokat a vádakat, amelyek szerint ellentmondás van korábbi jövedelme és családjának vagyongyarapodása között, írtuk akkor. A kormányfő utoljára 2010-ben töltötte fel honlapjára a felesége vagyonnyilatkozatát. 

Bár a képviselőknek kötelező a hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is elküldeni a parlament bizottságának, ezek a dokumentumok nem nyilvánosak és nem is megismerhetőek.

Csak akkor kerülhetnek elő, ha eljárás indul az adott politikus vagyonosodása miatt, és akkor is csak a vizsgáló szerv nézheti meg a papírokat. Persze, családtagok nevén szereplő ingatlanok néha kiszivárognak, mint történt pár éve Lázár János vagy Kósa Lajos esetében.

A Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjéről kiderült, hogy évek óta egy olyan 100 milliós lakásban él, ami nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. Kósa szerint azért, mert nem az ő, hanem a felesége nevén van az ingatlan, pedig a neje azt a korábbi, fele-fele arányban birtokolt házuk eladásából vásárolta. Az eset után Kósa azt mondta lapunknak, hogy azért nem beszélt eddig erről a házról, mert "sosem kérdezték".  

Le kellene már zárni a vitát

Lázár a nagyobbik fia nevére vásárolt 60-70 milliós lakás miatt került kellemetlen helyzetbe. Az ügy kirobbanása után a miniszter azt mondta az Indexnek, hogy nincs szó az ingatlan eltitkolásáról, mert a hozzátartozók vagyonnyilatkozatai "félig nyilvánosak".

Arra a kérdésünkre, hogy nem lenne-e jobb teljesen nyilvánosságra hozni a családtagok vagyoni helyzetét, a miniszter azt mondta, hogy "megfontolás tárgyát képezheti", hogy "adott esetben" az egy háztartásban élők nyilatkozata is nyilvános legyen, állítása szerint ő egy ilyen kezdeményezést sem utasít el csípőből.  

"A magánélethez, magántitokhoz fűződő jog és a nyilvánosság joga konkurál egymással. Alapos és hosszú vita áll előttünk, ha ebbe bele akarunk vágni."
- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Április elején megkérdeztük a miniszter helyettesétől, Csepreghy Nándortól, hogy komoly dolognak tartja-e a jelenlegi vagyonnyilatkozati szabályozást. Megismételve főnökét, Csepreghy azt mondta, hogy "meg kell fontolni ezt a kérdést", és visszautalt a német-osztrák modellt emlegető Orbánra is. Csepreghy szerint szükségszerű valamit kezdeni a helyzettel:   

"Az, hogy ma Magyarországon ennyi vita van a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség körül, azt jelenti, hogy ezt a vitát le kéne folytatni, és le kéne zárni."
- mondta nekünk pár napja. Rogánék válaszából úgy tűnik, hogy ez a vita már le is folyt, és pillanatnyilag eldőlni látszik. 

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik próbálja napirenden tartani a témát. Múlt héten dobták be, hogy pénzbírsággal kellene sújtani a nyilatkozatukat leadás után módosító képviselőket, és elvennék azon képviselők mandátumát, akik a nyilatkozat benyújtását követően több mint fél évvel változtatnak korábbi bevallásukon. 

2014-ben a választások előtt a Transparency Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó közös 12 pontonban kérte a képviselőket, hogy újítsák meg a vagyonnyilatkozati rendszert, mert a jelenlegi szabályozás nem ad lehetőséget a döntéshozók gazdagodásának valós nyomon követésére. Ligeti Miklós azt mondta, hogy a javaslatuk lényegében minden képviselőről lepattant, egyik ellenzéki párt sem próbálta felkarolni a témát. 

Legyen bűncselekmény? Hát... inkább nem! 

Az Orbán által zűrzavarosnak nevezett vagyonnyilatkozati helyzeten majdnem változtatott a tavaly májusban elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Program. Ennek előkészítő fázisában nyilatkozata Rogán az Indexnek, hogy "alapos javaslattal készülnek", ami a politikai elit egészét fogja érinteni. A stratégia februárban bemutatott tervezetében még meglepően szigorú, kritikus megállapítások szerepeltek, pedig a Belügyminisztérium alá tartó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) dolgozta ki. 

Az NVSZ már a terv elején idézett az EU Bűnmegelőzési Hivatalának tanulmányából, amely szerint "ellenőrzés nélkül a vagyonnyilatkozatok kitöltése könnyen üres rituálévá silányul", majd a védelmi szolgálat megjegyezte, hogy szakmailag nem megfelelőek a hatályos jogszabályok.

A tervezet szerint növelni kellene a valótlan vagyonnyilatkozat visszatartó erejét, és mérlegelésre ajánlották, hogy önmagában a valótlanságokat tartalmazó bevallásnak büntetőjogi következményei lehessenek. Kiemelték, hogy egységes elektronikus rendszerben kellene tárolni a dokumentumokat, hogy a képviselők különböző évi bevallásait könnyen össze lehessen hasonlítani. 

A májusban elfogadott program alapján úgy tűnik, hogy a kormány nem szimpatizált a tervezettel, mert a végső verzióból kihúzták az összes előremutató javaslatot. A stratégiában így már mindössze annyi szerepel, hogy "indokolt megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a vagyongyarapodás vizsgálata alatt az érintett valamilyen munkajogi következménnyel számolhasson", esetleg visszatartsák egy részét a fizetésének. 

Címkék: politika

Szólj hozzá elsőként!
Ha tetszett Önnek az olvasmány, bátran ossza meg!
comments powered by Disqus
Mégsem váltok országot Válasszon országot!
Mégsem keresek Keressen rá bármire!
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó