szerda, január 21, 2015

A marxista elmélet az extraprofitot az átlagprofit feletti többletprofitként fogta fel.

A közgazdasági szakirodalom többnyire a tökéletes verseny feltételei között elért tőkehozam feletti többletjövedelemnek tekinti. Jellege inkább átmeneti, mivel különleges körülmények eredménye. Mások a fogalmat értelmezhetetlennek tartják, hiszen a tőkés egyszerűen a lehető legnagyobb profitra törekszik. A profit maximalizálás, a különprofitok elérése a tőkés piacgazdaság lényege. A különprofit minden gazdasági tevékenység meghatározó motiválója. A kamat, mint a tőke alapára a profit kiinduló összetevője. A globalizáció a likviditás növekedése és relatív bősége alapján a tőkét is átárazta. A hivatalos kamatlábak a fejlett országokban az elmúlt évtizedben 2-4% körül voltak, s esetenként közelítettek a nullához. Többnyire alig haladták meg az inflációs rátákat (reálkamatok). A tőkéhez jutás lehetőségei többnyire kedvezővé váltak, s ebben az utóbbi időben a globalizálódó tőkepiacok nagy szerepet játszottak. Az egyszerű pénztőke olcsón és könnyen elérthetővé vált. Más a helyzet a minőségi, a vállalkozó tőkével. Azzal a vállalkozó tőkével, ami birtokolja az innovációs és fejlesztési kapacitásokat, képes a források optimalizációjára és a hatékony gazdálkodásra, a piacok szerzésére és megtartására. A modern globalizáció mellett ennek fő szereplői a transznacionális vállalatok. Ez a tőke különleges képességek hordozója, hozadéka is átlagos feletti. Az extra-profit fő realizálói és haszonévezői mai világgazdaságban a transznacionális vállalatok. Ezek lehetnek nem csak nagy, hanem kis és középvállalatok (transznacionális hálózatok) is. A transznacionális vállalat a modern globalizáció terméke és hordozója, olyan modern termelő és gazdálkodó szervezet, amely maximálisan képes kihasználni a globális termelésszervezés és optimalizáció, valamint piacszerzés előnyeit. Az extraprofitok növekedése több tényezőre vezethető vissza.
a)
A globalizáció a komparatív előnyök komplex és széles körű kiaknázását teszi lehetővé. Az elmúlt évtizedekben a világkereskedelem erőteljes liberalizációjának lehettünk tanúi, ami egyes regionális integrációkon belül majdnem teljesen megvalósul. A folyamat a komparatív előnyök kihasználásának jelentős korlátait hárította el.

b)
Az extraprofitok lehetnek az innovációs járadék megjelenési formái (az új technikákra és termékekre vezethetők vissza), melyekkel kapcsolatos befektetésekre, mint tudjuk, a technikai forradalom és a globalizáció mellett a rendkívül gyors és magas, ám kockázatos megtérülés a jellemző.

c)
Az extraprofitok származhatnak a források optimális allokációjából, a nagyobb hatékonyságból és a jobb gazdálkodásból. A globalizációs nyereségek egy része felfogható dinamikus komparatív nyereségként, hiszen a gyors innovációk és technikai fejlesztések hatalmas külön profitokra adnak lehetőséget, ha azokat más, alacsonyabb bérű és költségű országokba telepítik és alkalmazzák. Különösen fontosak azok a nyereségek, amelyek a források globális allokációjából és optimalizációjából mint globális gazdálkodási nyereségek származnak. Ezek a jövedelmek lehetnek igen számottevőek.

d) Járadék jövedelmek, amelyek valamilyen tényező birtoklása alapján épülnek be a jövedelmekbe, (pl. föld és bányajáradék vagy éppen  szabadalmi-innovációs járadékok).

e) Monopolisztikus profitok többnyire a termelő technikai vagy piaci előnnyel és erővel való visszaélésen alapulnak. A monopolprofit a jövedelmek újraelosztását jelenti, nem más, mint a legálisan működő vállalatok profitjának az elvonása. Szub-optimális forrásallokáció és gazdálkodás, jólétrontás. A jelenlegi világgazdaságban a transznacionális társaságokkal uralt piaci struktúrák erőteljesen oligopolisztikus jellegűek, s ezek adott esetben jelentős monopolprofitokra adnak lehetőséget. Zárt gazdaságokban vagy protekcionista gazdaságpolitikát alkalmazó országokban a helyzet eltérő. A monopolprofitok az alapja ezúttal az adott nemzeti állam védelmi politikája (piaci), ami rontja a hatékonyságot és jóléti veszteséggel jár együtt.
f)
A külön profitok származhatnak spekulációból. A spekulációnak kétségtelenül fontos gazdaságszabályozó és ellenőrző szerepe van, többnyire a piac tökéletlen működésén alapul, s hibás gazdaságpolitikákat büntet. A spekuláció általános korlátozása könnyen a vállalkozás szabadságát csorbíthatná.
Természetesen más a helyzet, ha a spekuláció mögött a törvények megsértése (csalás, lopás, sikkasztás stb.) áll, vagy azt éppen a törvényi hézagok teszik lehetővé. A globalizációval, főként az elmúlt évtizedekben a hozzá kapcsolódó liberalizálással és deregulációval, a spekuláció lehetőségei hatalmas mértékben megnövekedtek. Mint pénzpiaci válság mutatta, nemcsak megnőtt a bűncselekmények lehetősége, és hatékony szabályozás hiányában a spekuláció az egész világgazdaságot súlyos válságba sodorhatja. Tekintettel a növekvő egyenlőtlenségekre, a globalizációval szembeni ellenérzésekben ezeknek a tényezőknek különösen nagy a szerepe. A komparatív előnyökön, a technikai fejlesztésen és innováción, valamint a hatékonyabb gazdálkodáson alapuló extraprofitok, mint vállalkozói profitok, teljesítményalapú jövedelmek, amelyek hozzájárulnak a közjó gyarapodásához és jogosságuk nem kérdőjelezhető meg. Mindenfajta diszkriminatív korlátozásuk (pl. különadóztatásuk) nem csak nem kívánatos, hanem kifejezetten káros lehet. Számos vonatkozásban éppen kedvezményes kezelésük (pl. az innováció adókkal való ösztönzése) lehet indokolt. A járadék jövedelmek ugyan közel állnak a monopolisztikus profitokhoz, de azok legális részei a jövedelmek képződésének Külön profitok alapja lehet a nagy arányú rekonstrukciós befektetetések feltételeként szabott gyorsabb és kedvezőbb megtérülés. Ez történt az átalakuló országok néhány szektorában (bankok, energia vagy közművek). Később ezek a verseny és szabályozás híján átalakulhattak monopolprofitokká. Ugyanakkor a piaci és más gazdasági monopóliumok a társadalom számára nemkívánatosak, végső soron szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülnek. Különösen súlyos problémák adódnak abból, hogy a monopolizáció és spekuláció legális, valamint tetten érhető törvénysértő formái között egy viszonylag széles szürke zóna húzódik. Rejtett és informális monopóliumok gazdag változatairól van szó, amelyek többnyire összefonódnak a politikával és nehezen azonosítható visszaélésekre adnak lehetőséget. A monopolpiaci visszaéléseket a fejlett demokratikus országok a versenypolitika szigorú eszközeivel szabályozzák. Ez különösen élesen merült fel az európai közös piac kapcsán. A versenypiaci feltételeket már a Római Szerződés szabályozta, megtiltotta egyebek mellett „beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítését” vagy „a piacok vagy a beszerzési források felosztását.”(85. cikk) A tilalmak betartását „pénzbírság vagy kényszerítő bírság előírásával” igyekezett biztosítani. (87. cikk). Az egységes piaccal, a négy szabadság elvének érvényesítésével a versenypolitika is felértékelődött. A Lisszaboni szerződés oly kérdéseket igyekszik szabályozni, mint:

  • A hatékony verseny védelme és fejlesztése a belső piacon;
  • Az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló versenykorlátozó magatartásokkal szemben;
  • Vállalatokra vonatkozó rendelkezések: a versenykorlátozó megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a fúziók előzetes ellenőrzése;
  • Államra vonatkozó rendelkezések: a közvállalkozások, az állami támogatás kontrollja, az állami vállalatok előnyhöz jutásának megakadályozása, az állam gazdasági szerepvállalása versenytorzító hatásainak kiküszöbölése.
Hasonló kompetenciákkal rendelkezik a WTO (diszkrimináció elleni fellépés) vagy az OECD (beruházások vagy profittranszferek szabályozása). Az extraprofitokon belül a monopolprofitok megkülönböztetésének nem csak elméleti, hanem nagyon fontos gyakorlati összefüggései is vannak. A monopolpiaci törekvésekkel, a jogsértő spekulációval szemben határozottan fel kell lépni. A monopolprofitok (hazai és külföldi) letörése nemcsak a nemzeti érdek védelme, hanem nemzetközi kötelezettség is.


Címkék:

Szólj hozzá elsőként!
Ha tetszett Önnek az olvasmány, bátran ossza meg!
comments powered by Disqus
Mégsem váltok országot Válasszon országot!
Mégsem keresek Keressen rá bármire!
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó